Esküvő - A Menyasszonyi ruháim kalandos története 1.

2019.11.22

Miután megtörtént veled a csoda és a szerelmed megkérte a kezed, jöhet életetek legfontosabb és legszebb eseményének megszervezése, Az Esküvőtöké. :-)

Egy ilyen hatalmas esemény megszervezése nem könnyű feladat, számos döntést kell közösen meghoznotok és rengeteg dolgot kell elintézni, hogy egy ilyen nagy horderejű, tökéletesen boldogságos esemény összeálljon.

Nem a menyasszonyi ruha az első és legfontosabb lépés egy esküvő megszervezésében, de saját tapasztalatból tudom, hogy ahogy a szerelmem Párizsban az Eiffel torony lábánál megkérte a kezem és az eufórikus állapot egy kicsit alább hagyott, az első gondolatom az volt, hogy de jó, végre legálisan nézegethetem a menyasszonyi ruhákat, elmehetek felpróbálni őket, anélkül, hogy totálisan bolondnak néznének. :-)

Már kislány korom óta mániákusan vonz ezeknek a gyönyörű ruháknak a világa. Még járni is alig tudtam, máris anyukám menyasszonyi ruhájában és fátylában tündököltem és játszottam, ami nem mellesleg kék volt és 1980-ban még nagyon rendbontónak számított. Aztán persze a Sissi című filmen szocializálódtam, mint oly sokan és egész életemben Sissi ruhában, hatalmas hercegnős, nagy uszályos álomban szerettem volna férjhez menni, aminek a gondolata sosem ment ki a fejemből.

Persze teltek-múltak az évek és úgy alakult az életem, hogy 36 évesen mentem idén augusztusban férjhez. Ez alatt az idő alatt sokat változtak a menyasszonyi ruhák és én imádom a divatot (bár leginkább a saját ízlésemre formálni). Mindig követtem a legújabb trendeket, a nagy designer házak menyasszonyi ruhakölteményeit és legelőször azt a döntést kellett meghoznom, hogy ragaszkodom-e a kislánykori álmomhoz a Sissi ruhához vagy egy kicsit modernebbet szeretnék. Úgy döntöttem nyitott maradok mindenre és elmegyek egy pár szalonba ruhát próbálni, hogy megnézzük egyáltalán mi áll jól. Egy dologban voltam biztos, mindenképpen megpróbálok a tervezői ruhák árához képest szűkös keretemből valahogy designer ruhát venni vagy legvégső esetben bérelni, mert csak ezek a ruhák készülnek megfelelő minőségben, kiváló anyagokból, professzionális szakértelemmel. Tiszta sor volt, hogy az ízlésem nehezen összeegyeztethető a pénztárcánk vastagságával. De sportoló révén nehezen adom fel az álmaimat mielőtt célba érnék. :-)

Az első elképzelésem egy hercegnős, nagy uszályos, inkább hosszú ujjú ruha volt. El is mentem az első szalonba, ahol először próbáltam hosszú ujjú és klasszikus báli hercegnős menyasszonyi ruhát. Döbbenetes volt, de nem éreztem magam jól benne! Már nem én voltam, ami a fejemben élt, egy kislány álma volt, ami már ennyi idő után nem működött a gyakorlatban. Több fazont is felpróbáltam és leginkább a fit&flaire-félsellő ruhákban éreztem magam a legjobban. De ez nem hercegnős!!!!- Gondoltam magamban. Sikkes, divatos, de nem hercegnős!!!

Mivel az ember nehezen engedi el a kislánykori álmait, elmentem egy másik, nagyobb szalonba is hercegnős ruhákat próbálni (David's Bridal-Anglia). Mondanom sem kell, hogy itt sem tetszettem magamnak a nagy klasszikus ruhákban! Olyan tésasszonyosnak éreztem bennük magam. Most akkor mi legyen? Mégiscsak hercegnő szeretnék lenni a saját esküvőmön! Hiszen ez az álmom! A megoldás még a második szalonban szembejött velem szerencsére. Egy abszolút nem klasszikus, rendbontó, Pink! ombre modern hercegnős Vera Wang designer tüll kompozíció formájában, amit a hatalmas üzletből kifelé menet láttam meg és szerelem volt első látásra. Ebben a ruhában egyből azt éreztem, hogy ez én vagyok, klasszikus hercegnős vonalvezetés egy modern provokatív kiadásban! Imádtam! És a ruha keresésem története itt akár véget is érhetne, de mivel nem engedhettük meg magunknak az álomruhát, még csak most kezdődött el a valódi kaland... Folyt köv... :-)